Erdei fülesbagoly (Asio otus) szárny ikeás dobozon, régi krétával rajzolva. Valamikor pár éve készítettem. Lejjebb a története:
Az egyetem óta nem igazán vettem semmilyen rajzeszközt, anyagot. A digitális RGB képernyővibrálás foglalta le a mindennapjaimat. "Mű"-alkotásaim a gazdaságos csomagolásoktól a céges arculatokig most mind-mind csak elektronikus jelek halmazai lassan elévülő adathordozókon. Semmi anyag, matéria a készítés folyamatában.
Költözés, kartondobozok, bútortologatás. Nemrég ez volt a hétvégi program. Néhány doboz túl nagy volt, hogy a szelektívbe levigyem egyben. Szétvagdosva kezdtem nézegetni, hogy az anyaguk egész érdekes felületű. Szépen mutatna rajta szén- vagy krétarajz. Érdekelt egy ideje már a két anyag, de nem vettem magamnak kísérletezéshez egyikből sem.
Az erdei fülesbagoly szárnyat a határúti kereszteződésben láttam meg, ahol sajnos az autók áldozata lett ez a szép védett madár. Budapest külvárosi, parkokban bővelkedőbb kerületeiben elég jól megtalálja életfeltételeit ez a bagoly. Az autóforgalom, elektromos vezetékek azonban őket sem kímélik. Sok pusztul el így. A gyorsan robogó járművek hamar megsemmisítik az aszfalton maradt nyomokat. Pár nap múlva a baleset szinte már nem is létezik többé. Esetleg a kamionsofőr emlékében... ha nem egy szélben felkavarodó újságpapírnak nézte az autók közt csapongó madár alakot.
Dávid barátom is dobozolt, költözött a télen. Rengeteget szelektált, dobott ki felesleges kacatokat. Egyik nap hívott, hogy nem tudja már hova rakni a művész nagyszülők poros festékeinek, eszközeinek egy részét. Nem szívesen válik meg tőlük de már minden betelt. Jóformán egy ceruzányi hely sem akadt az új helyen. Dávid szinte elnézést kérve mutatott a szoba bejárata mellé helyezett kupacra. "Ha esetleg van bármi amit fel tudsz használni belőlük...". Végül egy épp, hogy csak nem zip-zár szétszakadásig telepakolt hátizsákkal távoztam tőle. A villamoson végigfuttattam az eszközök szelektálása közben rögzült képeket a fejemben: Faber-Castell pittkréta készlet, anilinos akvarell, patinásra sárgult vagy 50 éves papírok. Ikeás kartondobozon lenne jó kipróbálni valamelyiket.
Örültem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése